Hova vezessük el az esővizet?

Az elmúlt 1,5-2 hét esőzései jól mutatják, hogy fel kell készülnünk az egyre extrémebb időjárási viszonyokra.
Csak úgy záporoztak a képek, videók és hírek még a hétvégén is, hogy micsoda pusztítást hagyott maga mögött egy akár csak fél óráig tartó vihar is: Debrecenben és az ország észak-keleti részén jégeső, Budapesten villámárvíz, az ország számos pontján kidőlt, kicsavart fákat, megrongált épületeket hagyva hátra.

De mi okozza idén ezeket az egyre hevesebb időjárási kilengéseket?
Hazánk nyári időjárását elsősorban a Szahara felől érkező meleg-, és az óceáni, jóval hűvösebb légtömegek váltakozása vagy éppen összecsapása befolyásolja.
Az elmúlt hónapban kifejezetten extrém forróság uralkodott a mediterrán térségben, így jelentősen megemelte a Földközi-tenger hőmérsékletét (közel 30°C-ra). A melegebb víz, pedig tudjuk, hogy jobban párolog, s a délről érkező légtömegek jóval több nedvességet hoznak magukkal, sokszor erős széllel és viharral.

Forrás: idokep.hu – 15 nap alatt lehullott csapadék összesen

Álljunk meg egy pillanatra és hasonlítsuk össze a térképen látható értékeket:
Az átlagos csapadékmennyiség az elmúlt közel 30 év átlagában nézve júliusban Győrben 71 mm, Szombathelyen 77 mm körül szokott esni és ez 1 HÓNAP alatt!
(Forrás: 1991-2020 közötti átlag met.hu)

Sopronban pedig ebben az évben már július 31-ig több csapadék esett, mint tavaly egész évben!
(Forrás: sopronmedia.hu)

No, de mit kezdhetünk a hirtelen lezúdult rengeteg esővízzel?
Hova vezessük el az esővizet?
Mi a szabályos és mi a tilos?

Nem egyszerű a kérdés, így én is utána jártam egy kissé a témának.

Az esővíz elvezetésére 3 „fő irányból” érkezhet szabályozás, előírás:
Az első a Magyarország egész területére érvényes OTÉK (Országos Településrendezési és Építési Követelmények) írja elő.
A második irány a helyi önkormányzat rendeletei, szabályozásaiból eredhet, erre egy példa Sopronból ITT olvasható.
A harmadik pedig a víz és csatornahálózat, azaz a Vízmű szabályozásai.

Egy példa az OTÉK 47. §. (10) bekezdése értelmében:
„A telekről csapadékvizet a közterületi nyílt vízelvezető árokba csak zártszelvényű vezetékben és az utcai járdaszint alatt szabad kivezetni. Amennyiben a vízelvezető árok a közút tartozéka, úgy abba a környezetéből – a telkekről – csapadékvíz bevezetése csak az út kezelőjének hozzájárulásával történhet.”
További jogszabályok: itt és itt.

Helyi példa Sopronból:
A Deák-tér, a Szent Mihály domb és a Belváros környezetének helyi építési szabályzata:
6. §. (1) A csapadékvíz-elvezetését zárt csapadékcsatornával kell megoldani. A csapadékvíz élő vízfolyásba történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező.
(2) A keletkező szennyvizeket zárt csatornahálózatban, szükség szerint (a kommunális szennyezettségi határértékhez való viszonyuk függvényében) megfelelő előtisztítás után kell elvezetni a területről. → További részletek

A Soproni Vízmű ügyfélszolgálatától azt az információt kaptam, hogy a szennyvízcsatornába az esővíz nem vezethető (egyik oka pl.: a városi szennyvíztisztítók az adott lakos számra vannak tervezve, méretezve) és rendszeresen használják ők is az illegális csapadékvíz-elvezetésének felmérésére a kifüstölés módszerét.
A videón egy a DRV Zrt. által végrehajtott ellenőrzés folyamatát lehet megtekinteni.

Mit tehetünk a csapadékvízzel?
Először is összegyűjthetjük, tárolhatjuk.
Érdekességképpen egy 100m2-es tetőfelületről évente 50-60m3 esővizet is össze lehet gyűjteni.

A szabályos esővíz elvezetés magában foglalja az esővizet visszatartó módszereket, mint például a gyepesített területek, árkok és vízgyűjtők, aknák kialakítását.

Szabálytalan esővíz-elvezetésnek minősül, ha a tulajdonos pl.:

• Az épületről közvetlenül az utcára vezeti ki a vizet.
• Az épületről közvetett módon, pl.: az utca irányába lejtő térköves burkolaton keresztül kifolyik a víz az utcára
• Ha engedély nélkül betemetésre kerülnek a korábbi árkok, megszünteti a zöldfelületeket és így egyre több lesz a térkőburkolás az utcán, amely tovább súlyosbítja a helyzetet.
• Illegálisan ráköti a szennyvízvezetékre.

Mennyire változhat meg a közeli és a távoli jövőben az életünk az egyre extrémebb időjárás következtében?

Már az alapoktól változások elé állít minket, ugyanis, ha pl.: a mezőgazdaságot nézzük, akkor folyamatosan igazodnia kell a változó körülményekhez: lesznek növények, amelyek teljesen eltűnnek az éghajlatunkról, persze biztosan lesz helyette más, azonban a sokszász éves mezőgazdasági tudásunkat „újra kell gondolni”.
Változnak majd a kártevők, itt akár említhetem az idei extrém szúnyogcsípéseket is, amik soha nem látott módon bedagadnak, fájnak és hetekig zavarják az életünket.

De életviteli szokásainkon is kell majd valószínűleg változtatnunk.
Eddig hazánk lakosságának nagy része július elejétől augusztus 20-ig bezárólag tervezte nyaralását, mely feltételezhetően a kiszámíthatatlan időjárás miatt szintén módosulni fog és vele együtt akár az iskolai szünetek időszaka is átalakulhat.

Persze a fent felsorolt pár gondolaton kívül, még bizonyára 1000féle változás fog bekövetkezni, hogy alkalmazkodni tudjunk a sajnos nem feltétlenül pozitív átalakuláshoz.

Remélem, hogy a csapadékvíz elvezetéssel kapcsolatos információk segítségedre lesznek és ha szívesen olvasnál még egy korábbi rövid gondolatot a témával kapcsolatban, akkor klikkelj ide.

Üdvözlettel:
Gyurátz László
Tulajdonos-Ügyvezető
Gyurátz Épületgépészet és Klímatechnika Kft.

Sopron, 2023. augusztus 8.

Ha nem szeretnél lemaradni friss blogbejegyzéseinkről, akkor csatlakozz hírlevél olvasónk táborához és heti rendszerességgel email fiókodba is kiküldjük a friss tartalmainkat, híreinket!
Várunk szeretettel!

Az űrlap kitöltésével Ön feliratkozik Gyurátz László ( Gyurátz Épületgépészet és Klímatechnika Kft.) ügyfél listájára. Technikai hátterünk a MiniCRM. Ha úgy dönt, bármikor leiratkozhat, vagy kérheti az adatai végleges törlését. Az adatkezelő Gyurátz László, magánszemély, aki közvetlen hangulatú, tegező formában ír e-maileket. Itt találja az Adatvédelmi Szabályzatunkat: https://gyuratz.hu/hu/adatvedelmi-tajekoztato